udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1171
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1171-1171
Névmutató:
Johannis, Klaus
2000. szeptember 7.
Tíz megyében indít képviselőjelölteket a Német Demokrata Fórum, nyilatkozta Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere. A romániai németek szervezete 1992-ben és 1996-ban is külön listával indult a választásokon. A közösség alacsony lélekszáma miatt úgy látja, hogy most sem sikerül egy képviselőnél többet bejuttatni a parlamentbe. A Szeben megyei listát Eberhard Wolfgang Wistock vezeti, a jelenleg az egyedüli német nemzetiségű honatya. /Simon Judit: Egy képviselői helyre számítanak a németek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./2002. július 15.
Véget ért az illyefalvi Transsylvania Nyári Egyetem, melyen az európai regionalizmusról tanácskoztak. A négynapos rendezvényt a Pro Europa Liga szervezte, résztvevői román és magyar diákok voltak. A politikai transzilvanizmusról Molnár Gusztáv politológus, a Provincia folyóirat főszerkesztője, Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valamint Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum (NDF) elnöke tartott megbeszélést. Az elhangzott előadások a Pro Europa Liga folyóirata, az Altera következő számában látnak napvilágot. /Nemzeteket felölelő politikai közösség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./2004. június 8.
Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./2005. április 6.
A Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület azért pereskedik a városházával, mert a polgármesteri hivatal egyszer már visszaadta, most pedig el akarja venni az egylettől a Magyar Házat. A Kalmár Zoltán elnökletével 1993-ban újjáalakult, majd 1994-ben jogilag bejegyzett nagyszebeni magyar művelődési egyesület jogutódként kérte vissza a Magyar Házat 2003-ban. A Klaus Johannis polgármester által ellenjegyzett 2003. áprilisi, 291. számú rendelet visszaszolgáltatta az ingatlant, amelyet azonnal telekkönyveztek a magyar egyesület nevére. Azonban a városháza visszatáncolt. A nagyszebeni törvényszék értelmezése szerint az ingatlan eredeti tulajdonosa, azaz a régi polgári egylet, illetve a jelenlegi magyar egyesület neve nem azonos, ezért nem tekintik őket jogutódnak. „Pedig az alapító okiratunkban és az alapszabályunkban világosan le van írva, hogy a régi Magyar Polgári Kör jogutódjának tekintjük magunkat, és ezt az alapszabályt fogadta el egyesületünk bejegyzésekor a nagyszebeni törvényszék” – szögezte le Kalmár Zoltán, az egyesület elnöke. A kommunista diktatúra idején úgy szüntették meg a Nagyszebeni Magyar Polgári Kört, hogy erről a mai napig nem született írás. 1944 őszén a polgári kör helyébe a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) költözött be, amely kulturális-ifjúsági szervezetet is működtetett, ennek titkára éppen Kalmár Zoltán volt. 1952-ben a kommunisták kilakoltatták a házból az MNSZ-t, az utcára dobált magyar könyvtárból máglyát raktak. A megmenekült kötetek egy részét a nagyszebeni ASTRA könyvtárban helyezték el, néhány példány magánkönyvtárakban talált menedéket, mások pedig az RMDSZ székházában ma is megtalálhatók. Kalmár Zoltán szerint a visszaszolgáltatást a bélyeggyűjtők egyesülete bolygatta meg. 2003-ban közokirat-hamisítással, csalással és hamis dokumentumok használatával jelentették fel az ügyészségen az idős férfit, aki szerintük törvénytelenül kérte vissza az ingatlant. A nyolcvankettedik életévében járó férfi szerint a vizsgálatot folytató fiatal ügyész is belátta, hogy a Budapestről kapott dokumentummásolatok hitelesek, így az ügyet nem sikerült bűnügyi síkra terelni. Hetek múlva a polgármesteri hivatal mégis kezdeményezte a Magyar Ház visszaszolgáltatásáról szóló rendelkezés hatálytalanítását. /Benkő Levente, Fám Erika: Európai központ magyarok nélkül? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./2007. január 3.
Nagyszeben 2004-ben elérte, hogy 2007-re európai kulturális fővárossá nevezzék ki. Ennek jegyében az idén közel 220 kulturális program zajlik a városban. Klaus Johannis, a város polgármestere hivatalosan is megnyitotta Nagyszeben, azaz Európa kulturális fővárosának kapuit. /Nagyszeben Románia névjegykártyája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 25.
Teljes a káosz Székelyudvarhelyen a február 4-én esedékes időközi helyhatósági választások előtt, az érintett szervezetek óvások egész sorozatát nyújtották be a városi bíróságon. A helyi választási bizottság nem fogadta el a Magyar Polgári Szövetség jelöltlistáját. Az MPSZ után bizonytalan a Német Demokrata Fórum (NDF) listáján szereplők indulása is, miután ez ellen óvást nyújtott be az NDF országos vezetősége. Klaus Johannis elnök szerint ugyanis az NDF-nek nincs Hargita megyei szervezete, ezért kérte a választási lista visszavonását. /Óvások özöne (Székelyudvarhelyi választások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./2007. március 15.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke március 14-én Nagyszebenbe látogatott, amely idén az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli. A házelnök a város német nemzetiségű polgármesterével találkozott, délután Markó Bélával, az RMDSZ elnökével mondott beszédet az 1848–49-es szabadságharc évfordulója alkalmából. Megtekintette az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben viselő Pécs bemutatkozását a nagyszebeni Thalia koncertteremben, este pedig részt vett a Pécsi Színház – Edward Albee: Nem félünk a farkastól című darab – előadásán. Szili Katalin egy harangocskát ajándékozott Nagyszeben polgármesterének, Klaus Johannisnak, aki cserébe egy fotóalbumot adott az Országgyűlés elnökének. „Ez a kicsinyített mása annak a harangnak, amely Magyarország parlamentjében szól. Az eredeti 150 éves, és mindig az asztalomon van. Azt szeretném, ha ez a harangocska az Ön asztalán állna. Ha megrázza a harangot, mi sietve jövünk Nagyszebenbe. Azt szeretném, ha ez lenne az együttműködésünk szimbóluma” – mondta Szili Katalin. /Nagyszeben vendége volt Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2007. július 19.
A Nox együttes fellépését visszamondó Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda ismét karcsúsíthat az Ars Hungarica – Magyar Hét programján, amelyből várhatóan más magyarországi fellépőket is ki kell iktatnia. „Közel 50 ezer eurónk hiányzik a mintegy 290 ezer eurós költségvetésünkből. Ez pontosan az a rész, amelyre magyarországi intézmények, alapítványok részéről számítottunk” – jelentette ki Serfőző Levente. A magyarországi illetékesek részéről az ígéretek be nem tartása vagy elodázása odavezetett, hogy a magyar jellegű kulturális programok szervezőiként máig nem fizették ki teljesen a márciusi magyar napokra érkezett előadókat, például a Győri Balettnek még mindig tartoznak 5000 euróval. Nagyszebenben augusztus 23-án telt házas stadiont remélnek az István, a király című rockopera bemutatóján. A produkcióban Budapesten élő marosvásárhelyi színészek és a nagyváradi színház Szigligeti Ede Társulatának tagjai is fellépnek. A 120 tagú tánccsoportot az öt erdélyi hivatásos együttesből válogatták. Meg sem kezdték a Petőfi parkba elképzelt erdélyi pavilon ácsolását, máris baj van. Nagyszeben magyar közösségének kezdeményezésére készülő pavilon körüli jogi és adminisztratív jellegű viták miatt Klaus Johannis polgármester csak ideiglenes engedélyt adott ki. A város magyarsága viszont azt szeretné, ha a parkban a pavilon konferenciateremmel és kiállítótérrel rendelkezne. „Műépítészként úgy vélem, a pavilon végleges épületként is megállná a helyét” – fejtette ki a véleményét a város főépítésze, Guttman Szabolcs, akinek csatát kellett vívnia a polgármesterrel. Hasonlóan vélekedett Durbák Eszter miskolci építész is, aki hónapok óta /Szucher Ervin: „Karcsúsodhat” a szebeni magyar hét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./2007. augusztus 27.
Augusztus 25-én Nagyszebenbe látogatott Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter. Az Ars Hungarica rendezvényein résztvevő miniszter megbeszélést folytatott Klaus Johannis polgármesterrel. – A magyarok azt szeretnék, ha az RMDSZ és Tőkés László közös listán indulna az europarlamenti választásokon. Ez az előrejutást segítené, és így képviselve lehetnénk az EP-ben – nyilatkozta Borbély. /(D. I.): Nagyszebenben járt Borbély. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./2008. február 22.
Az erdélyi szászok nem igénylik az autonómiát, hanem továbbra is kisebbségként szeretnének élni Romániában – jelentette ki sajtótájékoztatóján Klaus Johannis, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) elnöke, Nagyszeben polgármestere. „Az erdélyi szászok nem igénylik az autonómiát, az ezzel kapcsolatos álláspontunkat már az 1918-as egyesülés során megfogalmaztuk, és ezen azóta sem változtattunk” – mondta. Jelenleg Romániának mintegy 60 ezer német nemzetiségű lakosa van. /Johannis: A szászoknak nem kell autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./2009. október 14.
Október 13-án megbukott Emil Boc miniszterelnök kisebbségi kormánya, miután 254 honatya megszavazta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Az ellenzéki pártok győzelme nem volt annyira fényes, hiszen csak 18 szavazattal haladták meg a 236-as határt, vagyis a kormány megbuktatásához szükséges minimális szavazatszámot. Ez azt jelenti, hogy számos ellenzéki törvényhozó sem volt meggyőződve a kormány menesztésének a szükségességéről. Traian Basescu államfő konzultációra hívta a pártokat. Emil Boc a szavazás után kijelentette: „egy csatát, és nem a háborút vesztette el”. A kormány megbuktatása után Traian Basescu államfő is nyilatkozott. Dicsérte az Emil Boc-kormányt. „Becsületes és felelős” kormánynak nevezte a Boc-kabinetet, és megköszönte neki „Románia modernizációja érdekében tett erőfeszítéseit”. Basescu elmarasztalta az indítványt támogató pártokat, amelyeket nem az ország érdekeit tartották szem előtt. /B. T. : Rendszerváltás óta először bukott kormány bizalmatlansági indítvánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ „Ha a parlamenti többség felajánlja, kész vagyok tárgyalni a miniszterelnökségről” – jelentette ki Klaus Johannis nagyszebeni polgármester. Az RMDSZ egyetért Klaus Johannis kinevezésével. /Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Emil Boc fekete napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./2009. október 15.
Traian Basescu államfő nem fogadja el a politikai pártok javaslatát a szakértői kormány összetételére vonatkozóan; ennek élén Nagyszeben polgármestere, Klaus Johannis állna. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a – nem magyar – nemzeti kisebbségek frakcióinak vezetői az államfőhöz intézett levelükben nyomatékosították, hogy Klaus Johannis élvezi a parlamenti pártok többségének támogatását, és őt javasolják egy esetleges szakértői kormány élére. Traian Basescu csakis nemzeti egységkormány megalakítását tartja elképzelhetőnek, ezért felkérte a politikai alakulatokat, hogy vállalják a felelősséget egy olyan kabinet létrehozásáért, amelyben az összes parlamenti erő helyet kap. /Az államfő elvetette az ellenzék javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2009. október 16.
Lucian Croitorut, a jegybank elnökének tanácsadóját bízta meg kormányalakítással Traian Basescu. Döntésével az államfő elutasította a három ellenzéki alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ – és a nem magyar nemzeti kisebbségek egy technokrata kormányról szóló közös javaslatát Klaus Johannis, Nagyszeben németajkú polgármesterének vezetésével. Az 52 éves Lucian Croitoru a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének, Mugur Isarescunak a tanácsadója, és egyben a Román Gazdaságpolitikai Központnak az elnöke. Az államfőhöz családi kapcsolatok is fűzik, hiszen menyasszonya nem más, mint Isarescu lánya. /Croitorut bízta meg az államfő a kormányalakítással. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Traian Basescunak csak akkor lett volna joga visszautasítani egy kialakult parlamenti többség jelöltjét, ha törvényességi kifogást talál a jelöléssel kapcsolatban. Ilyesmiről azonban nem volt szó: az államfő egyszerűen nem vette tekintetbe a javaslatot, és egy másik jelöltet javasolt Klaus Johannis helyett – magyarázta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ-nek nagy felelőssége van a jelenlegi helyzetben, minthogy mi vagyunk, vagy legalábbis lehetünk a mérleg nyelve”. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Elnökre szabott jelölt. Lucian Croitorut nevesítette Traian Basescu államfő a kormányfői tisztségre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2009. október 19.
Nem kezdődtek el Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt és a kinevezését ellenző parlamenti pártok közötti tárgyalások. Croitoru csak a hét végén vette fel a kapcsolatot a pártokkal, mert eddig kormányprogramot írt. Kevés esélye van személyének elfogadására, az ellenzéki pártok továbbra is Klaus Johannis jelölését támogatják a miniszterelnöki posztra. /Állandósuló belpolitikai válság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Mircea Geoana PSD-elnök kijelentette, felhívta őt telefonon Lucian Croitoru kijelölt kormányfő, és találkozót kért a párt székhelyén, vagy a szenátusban, de ő azt mondta, hogy „értelmetlen lenne a párbeszéd és a tanácskozás”. /A szocdemek nem tárgyalnak Croitoruval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./2009. október 20.
Elkezdte az eleve kudarcra ítélt kormányalakítási tárgyalásait Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciói kitartanak amellett, miszerint Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét támogatják a miniszterelnöki tisztségre. Az államfő azonban nem hajlandó engedni az ellenzéki pártoknak. /B. T. : Basescu a Boc-kormány hivatalban maradásával is számol. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2009. október 20.
Lucian Croitoru, a kormányalakítással megbízott kijelölt miniszterelnök október 19-én a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) képviselőivel folytatott egyeztetése után bejelentette: kész felajánlani a belügyi tárcát a szociáldemokratáknak. A PSD – a PNL-vel karöltve – válaszként ismételten megerősítette Klaus Johannis nagyszebeni polgármester támogatását. Az RMDSZ továbbra is Klaus Johannist támogatja a kormányfői tisztségben, s ezt az álláspontot fogja képviselni a Lucian Croitoruval folytatott tárgyalásokon is. /Cs. P. T., M. Á. Zs. : Tálcán kínál tárcát Croitoru. A kormányfőjelölt ma próbálja a maga oldalára állítani az ellenzékieket. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2009. október 21.
Bekeményítettek a Klaus Johannist miniszterelnöki tisztségre javasoló ellenzéki pártok, amelyek rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze. Basescu az elmúlt napokban kifejtette, hogy a pártok nem alakíthatnak ki hirtelen parlamenti többséget, hanem csak a törvényhozói testületben megejtett szavazás szentesíthet ilyen új többséget. /B. T. : Szaván kívánják fogni az ellenzéki pártok Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2009. október 21.
Klaus Johannis kormányfőnek való jelölése „rendkívül veszélyes és káros lépést” jelenthet a kisebbségek számára abban az esetben, ha annak kormányprogramjában nem szerepel minden romániai kisebbség kollektív jogainak biztosítása, vélte Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Az MPP elnöke szerint amennyiben az RMDSZ eme feltételek hiányában beleegyezik Iohannis kormányfői tisztségbe való kinevezésébe, az RMDSZ viselkedése „komolytalannak” minősül. /Szász: veszélyes és káros Johannis jelölése. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./2009. október 22.
Október 21-én megszavazta a törvényhozás az új parlamenti többséget szentesítő nyilatkozatot, amelynek értelmében a három ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek frakciója Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét támogatja a miniszterelnöki tisztség elnyerésében. A dokumentumnak nincs jogi értéke. A parlament ugyanakkor 233–133 arányban visszautasította az államfő ama kérését, hogy az elnökválasztással egyidőben népszavazásra is sor kerüljön a legtöbb 300 tagú egykamarás törvényhozásról. /Parlamenti nyilatkozat Johannis támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2009. november 3.
Szászrégent és Magyarrégent 1926-ban egyesítették Szászrégen néven, ma csupán háromszáz német ajkú lakosa van a mintegy ötvenezer lakosú városnak, amelynek egyharmada magyar. A Háromszék két újságíróját, Váry O. Pétert és Sylvester Lajos a helyi magyar közösség nevében hívta meg Böjte Lídia régeni magyartanár azzal a céllal, hogy könyveikkel egyetemben bemutatkozzanak a város érdeklődő magyar közösségének. Böjte Lídia a Helikon Kemény János Alapítvány kuratóriumának tagja, Szászrégen és vidéke magyar szellemi életének meghatározó egyénisége, zágoni származású, a régi gyökerű népes Albu famíliából. A szórványban élő magyarok betűigénye hangsúlyozottabb, mint a tömbben élőké. Ez látható volt szászrégeni Magyarrégenben is. Régennek harmincszázaléknyi – mintegy tizenötezer – magyar lakosa van, és mégis magyar a polgármestere. Ritka jelenség ez, a Bánságban a zsombolyai magyar kisebbségnek van román többségű településen magyar polgármestere, Nagyszebennek pedig Klaus Johannis személyében német első embere Szászrégen Nagy András polgármestersége idején fejlődött. A harminc kilométerre levő megyeközpontban, Marosvásárhelyen a magyar széthúzás miatt a lakosság ötven százaléka körüli magyarság nem volt képes magyar polgármestert állítani. /Sylvester Lajos: A régeni példa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./